Jobb oldal

Bayer Zsolt: Kéne már egy cigány Vajk
2009-02-28 07:13:08

Valahogy azért mégis csak összefésülődnek a dolgok. Nagy általánosságban persze mindenki hozza a formáját. Csinovnyik államtitkár a parlamentben, cigány vezető a Népszabadságban, további cigány vezetők mindenütt, s a bűnös értelmiségi kör, amelyik már régen semmit sem ért, és az élet mellett jár és lakik, nos, ezek mind-mind kijelentették, hogy igazából én s mi vagyok-vagyunk felelősek mindenért. Például – természetesen – Tatárszentgyörgyért.

Hátborzongató sekélyesség. Igazi "szellemi és lelki restség". Persze, ha legott komédiának nézzük, mindjárt mulattató is… Olyanok ezek a szerencsétlenek, mint a késői skolasztikusok. Merev gondolkodási sémák és merev formák, miközben odakünn már tombol a reneszánsz. Most is ez van. Itt téblábol küszöbünkön a nemzeti reneszánsz. S ezek a mi szerencsétlenjeink és nyomorultjaink még mindig 1968 ostobaságait mantrázzák. Ők a legkegyetlenebb, legádázabb inkvizítorok. Az általuk uralt rémes és hazug nyilvánosság máglyájára küldenek mindenkit, aki másképpen gondolja.

Jó érzés, hogy nem tart sokáig. Az meg még jobb, hogy bármennyire is szeretnék, még üldözöttek sem lesznek. Csak a helyükre kerülnek. Hamarosan.

Közben pedig megszólalnak az új, az érdekes hangok végre. Közülük is a legfontosabb egy bizonyos Forgács István a Heti Válaszban. Forgács István cigány ember. Fiatal cigány ember, a European Roma and Travellers Forum szakértője. Engedjék meg, hogy idézzek tőle néhány gondolatot:

"Ők – a népem – nem értik, hogy a cigányságom miért nem kizárólag a kirekesztettségről, munkanélküliségről, nyomorról, aluliskolázottságról, sok gyerekről szól. És nekik is csak azt tudom mondani: azért, mert én nem akarom, hogy arról szóljon." Továbbá: "Nincs kollektív bűnösség. De van kollektív felelősség. Ezt leginkább azoknak üzenem, akik mindenáron bele akarják adni mások szájába a kollektív bűnösségre utaló mondatokat. Akár a Népszavában jelennek meg, akár az Indexen. Cigányként mondom, még a véresszájúnak tartott Bayer Zsolt sem mondja sehol, hogy minden cigány bűnöző. Csak vannak, akik ezt nagyon szeretnék hallani végre, hogy aztán majd azonnal megvédhessenek minket. A cigányokat. (…) Nos, én nem kérek belőle. Védelmeztek eddig minket húsz éven keresztül, aminek az lett a vége, hogy pár liberálisnak mondott gondolkodó, esztéta, projektvezető és értelmiségi jól megélt belőlünk. (…) Meg az, hogy számos, alig néhány osztályt végzett cigány vezető elhitette a rangos iskolákban végzett, magukat dörzsöltnek tartó többségi politikusokkal, hogy ők, az örökös roma elnökök megkerülhetetlenek, és szolgáltatták is serényen a szavazatokat. Amikor meg kellett, csendben maradtak, és jól tették, hiszen van annyi vaj sokuk fején, hogy jobb, ha csak visszafogottan bírálják a hatalmat." S ezt is mondja még Forgács: "A legtöbbet egy olyan kormány tehetne, amely súlyosan szankcionálja a diszkriminációt (messze súlyosabban, mint a mostani!), de szép szóval, tűzzel-vassal rákényszeríti azokat, akik nem követik a normákat, hogy változzanak végre, és a cigányokat a társadalom részévé teszi."

Nincsen miért vitatkozni mindezzel. Különösen, mert Forgács István beszél arról is, hogy óriási a cigányok felelőssége (is) mindebben. Bizony, valahol errefelé kell keresgélnünk a megoldást, mert úgyis kell valamilyen megoldást keresnünk. Olyasmi ez kicsit (talán nem is kicsit?), mint amikor Vajk úgy döntött, hogy István lesz, és tűzzel-vassal rákényszerítette népét a kereszténységre. Mert felismerte, hogy ez a túlélés záloga és egyetlen lehetősége. Hogy nincsen mód Európában élni úgy, ahogy addig éltünk. Nincs többé kalandozás, nomádság, pogányság. Róma van és törvény – vagy halál és pusztulás. Ezért van ideje nagyon egy cigány Vajknak. Nem szeretném ezt különösebben túlbeszélni. Aki érti, érti. Aki meg nem, nos… Igaza van Forgács Istvánnak, érti az is, aki nem akarja érteni. Csak fél, hogyha lesz egyszer egy cigány Vajk, akkor oda az ő megélhetése. Egyik felének az anyagi értelemben vett megélhetése. Másik felének – s ezek még veszélyesebbek! – a lelki megélhetése. A tudat, hogy van értelme létezésének ebben a világban. Hogy mégsem lesz nemzeti reneszánsz… Hát, róluk van szó…

Amúgy pedig érdekes ez a nekibuzdulás, amely mindenképpen rasszista indítékot kiált Tatárszentgyörgy, Nagycsécs vagy éppen Pécs kapcsán. Saját létezésük és fontosságuk igazolásáért bármire képes "körök" tudni és tudatni akarják a társadalommal és a világgal, hogy Magyarországon rasszista okból és indítékból cigányt ölnek. Erre még nincsen bizonyíték, szemernyi sem.

A pécsi gyilkosok például megvannak. Vallomást is tett egyikük. Közölte, hogy személyes bosszú miatt támadtak az – amúgy bűnöző – cigány családfőre. (A rendőrség nem nyilatkozik a letartóztatottak etnikai hovatartozásáról. Hm...) Akár így, akár úgy, kezdhettek térden állva könyörögni bocsánatért, amiért az volt az első szavatok, hogy rasszista magyarok támadták meg a pécsi cigány családot. Teleki Lászlóval az élen!

Nincs tehát rasszista indíték egyelőre! Van viszont egy kiáltás, ami benne ég a fülünkben és a lelkünkben: "Öld meg a magyart!" Ezt az olaszliszkai falka ordította, miközben agyonverték Szögi Lajost.

Cigány Vajk kell. Sürgősen.

magyarhirlap.hu